KÖRMENDI AMI

KÖRMENDI ALAPFOKÚ ZENE- ÉS TÁNCMŰVÉSZETI ISKOLA

2011-2015 Szombathely, Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium-Zenész, gordonka (cselló) szak

2015-2020 Győr, Széchenyi István Egyetem, Zeneművészeti Kar-Gordonkatanár szak

2020-2021 Sopron, Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

2020-2021 Sopron, Soproni Petőfi Színház

Mikor zeneiskolás voltam, olyan csellótanárhoz jártam, aki emberileg és szakmailag is nagyon sokat adott nekem. Nem csak a csellózást szerettette meg velem, hanem általa vonzóvá vált számomra a zenetanári pálya. Nyolc éves lehettem, amikor eldöntöttem, hogy csellótanár szeretnék lenni. Élvezem a gyerekekkel való foglalkozást, és a legfőbb motivációm az, hogy megszeressék a zenét, a csellózást. Ha órára jönnek hozzám, csöppenjenek bele egy biztonságos, megértő és elfogadó világba.

A gyerekekhez való kötődésem nagyon korán kezdődött az életemben. Számomra hihetetlen, hogy a gyermekek mennyire különbözőek, milyen nagy fantáziájuk van, mennyi vidámság van bennük. A legnagyobb erősségemnek azt tartom, hogy a gyerekekkel könnyen tudok azonosulni, ezzel pedig elég hamar a bizalmukba fogadnak.

Eddigi pedagógia-módszertani munkámban fontos értéknek tartom, hogy a gyermekek, akik ebben a két és fél évben nálam tanultak, mind nagyon szeretik a hangszerüket és a zenét. Célom, hogy egy összetartó, nem versengő tanszakot hozzak létre.

Szeretnék a későbbiekben kis csellókamarákat alkotni, melynek révén a csellisták megtapasztalják az együtt zenélés örömét. Amikor zeneiskolás voltam én is jártam ilyen kamaracsoportokba, és annyira megszerettük egymást a társaimmal, hogy van, akivel még mindig tartom a kapcsolatot.

Az általam szervezett tanszaki hangversenyeken fontos szempontom, hogy a növendékeim számára a fellépés jó élmény legyen. Közös sütizéssel, beszélgetéssel zárva ezek az alkalmak lehetővé teszik, hogy a gyerekek biztonságos, elfogadó közönség előtt megmutassák, amit a félév során tanultak.

Nagy örömforrás számomra a zenekari tevékenység, ami kiegészíti a tanítást. A zenélés ajándéka, hogy olyan közös élmény, ami másokkal összekapcsol, együtt lehet játszani. Ezzel igyekszem minél többet élni, erre bíztatom és nevelem a növendékeimet is.

„A cselló olyan Hanna nénivel, mint amikor csokoládét eszem.” – Csengi

„Sosem unalmasak az órák. Mindig jut egy kis idő beszélgetésre is. Megért engem, türelmes velem. Az egyik példaképem és az egyik legjobb tanárom. Szeretem látni, ahogy csellón játszik. Hálás vagyok neki, hogy ilyen sok mindenre már megtanított.” – Sári

„Szeretem Hanna nénit, mert nagyon jó tanár.” – Matyi